Toeti Heraty verse
Három a szerelmem
három a szerelmem mint gyermekek
számlálják ujjukon
megnevezem egyenként
az első komoly és szívében
öntudatlan
éveken át vágyva vágyott
évődtem búskomorrá téve tarka kedélyét
szánalmat érzett sajnált
burkolván óvtam olvasztottam
sugárzó ölem mélyén de szánva szállt alant
oly csendes lomha lénye
bármikor és bárhol hazugságon csíphet
a másik csupa kellem filozófus türelmes
sohasem támadtam vallását makacs elveit
– könnyen beszél mint szesz pörgette nyelv –
engem mégsem izgatnak sikamlós
szavai valószerűek valahányan
ó ajkát hány csók csomózta
faképnél hagyott s kiért
ah semmi az talán semmi sem történt
mért sütkérezett volna élveteg szájfényemnél
meg kell még neveznem a harmadik delikvenst
bár inkább homály fedné
olajos éjjeken zörrentett ajtópántot
súlyos ideges hangján mennyig
vont függönyt ágyat
élezett pillantása kéjesen összeszabdalt
végül messzire inalt kitelt a becsülete
nem sürgetném az időt mégis remegve kérdem
az én három szerelmem találkozhat-e
valaha egy személyben
Ez a mű nem található meg egy kötetben sem.