Ablak az éjszakára
Egész szobámmal lélegzem:
ablakot nyitok az éjszakára.
Arcomon feszül, lebeg a függöny,
mint öled, álmaim párna-szája.
Redői bújtatják a csöndet,
molylepke firkál a falra,
jeges hangon autók siklanak,
asztalomon májfoltos alma.
Arcomon pikkelyes mosoly-halak,
hangyásodó fény a körmömön.
Szálkásodik minden hófehér öröm.
Nem akartam, megbántottalak.
Ez a mű a 'Hazáig látni' című kötetben található meg.