A hatáskörelvonás tilalma
szétdobolt szívverésem dübörög metró metrum
felszínre rajzolódó utas-, ultrahang-görbék
csípőd ellipszisével napfordulót táncolok
bújj fordulj karom alá exponenciálisan
zöld levél-parabolák sürgetik leheleted
fűszeres szemérmeden vadgesztenye illatoz
fésülködöm szemedben hajítok belé követ
égien áramlanak a tudás körpályái
gomolygunk gabalyodunk lefutlak külső íven
számozzák vágyainkat doktrinér pozitúrák
ideánk mi volt halld hát idillin idétlenül
packázva kozmikusan Nappal jogász jojózik
megrántja költő ujja legombolyodik a Hold
s hol összeér egymással két végletem kialszik
megcsallak úgyis tudod nem érted mért e verssel
ihletnéd rúzsok zsúrból kizsürizett szüzséit
szájukban olvad estém smúzol smárol sok múzsa
anyám kijátszik téged ahogy engem a versem
demagóg metaforák függvénnyé derridálnak
minden műveletsorra alkalmazva egy törvényt
pedig himnikus hévvel bifláznék inkább bikkfát
norma ne fülledjen rám kigombolom hatályát
csillagok izzadják át hárommorás morálom
mindegy hányasra váltok a kettes számrendszerben
ha tenger nyílik ketté keresztülnézek rajta
ne mutatkozz előttem ahogy vagy nem maradhatsz
mert síkra tónusozom arcod szép arányait
szúnyogként küldök vissza égen szétnyomott hajnalt
soraim félbehajtom mint keresetlevelet
Végeztem hát veletek. Ki innen, versemből ki!
Fájront! Széklábak között ideje már felmosni.
Amíg ti bíbelődtök, nekem más dolgom akad.
Mátkám feneke kódex, tangájánál kihajtom:
kanyargó, dőlt sorokkal hajnalra teleírom.
Ez a mű a 'Rádnyitva ablak, ajtó' című kötetben található meg.